Korzika túra

 

Korzika túra

 

0.nap (csütörtök)

Motor szervizelése és teljes átvizsgálása, túrára felkészítés.

 

1.Nap (Péntek)

Korán ébredtünk. Keveset aludunk, 6-órakor kezdtük a motor felmálházását. Kétszeri átpakolás után 8-órakor sikerült is elindulnunk. Elsõ napunk úti célja Nagykanizsa volt. Szakadó esõben, háromszori megállóval el is értük szálláshelyünket a Szõlõskert fogadót (szép, tiszta, kulturált), közben a Szlovén autópálya matricát is beszereztük.

 

2. Nap (Szombat)

A mai úti cél Firenze. Reggel találkozunk a csapat többi tagjával. Ismerkedés és tankolás után az 5 motor és 7 fõ útnak indul. Szlovénián szinte átrohanunk, pedig csodálatos a táj. Tankolni álltunk meg, itt volt a legolcsóbb a benzin az utunk során. Mielõtt áttértünk volna Olaszországba, letértünk a pályáról. Úgy terveztük, hogy Olaszországba nem fogjuk használni az autópályákat, mivel szerettünk volna nézelõdni útközben. De hamar rájöttünk, hogy így nem fogunk idõben a kempinghez érni, ezért visszafordultunk az autópályára. Az autópálya; hosszú, unalmas szakaszok, tankolásokkal telitûzdelve. Este 7-órára megérkeztünk Firenzébe a Michelangelo kempingbe. Sátorverés, lecuccolás után a kemping büféjébe egy pizza és egy sör mellett megpihentünk és közbe leszakadt az ég! Miután elcsendesedett az idõ, eltettük magunkat másnapra. Egyébként a kemping gyönyörû kilátást nyújtott Firenzére.

 

3. Nap (Vasárnap)

Korai ébredés után rádöbbentünk, hogy az esti szakadó esõnek még megvannak a nyomai (minden csupa víz volt). A reggeli kötelezõ szertartások után elkezdtük összepakolni a nedves cuccokat. A recepción mikor kijelentkeztünk összefutottunk két magyar bringással akik Budapestrõl indultak és biciklivel bejárják Firenzét és környékét. Miután egy automata benzinkútnál tankoltunk a Fi-Pi-Li autóúton elindultunk Livornóba. Érkezésünk után kerestük a kikötõt, amit nehezen találtunk meg a felújítások és építkezések miatt. Végül egy helyi benzinkutas igazított útba. Mikor megláttam a kompot, a lélegzetem is elállt! Hatalmas tengerjáró hajó, ami mellett úgy éreztük magunkat,mintha a hangyák volnánk. A motorosoknak külön behajózási sávjuk van, itt kellett megvárni azt az illetõt aki ellenõrizte a jegyünket és egy vonalkódos matricát ragasztott a motorokra. A kikötõben találkoztunk a hatodik motoros társunkkal, aki csatlakozott hozzánk. Miután a kompra felmentünk a motorokkal szorosan a komp falához kellett állni, ahol egy mûanyag kötéllel kikötötték õket. A hajózás Korzikáig 4 órát vett igénybe. Az elsõ pár óra a komp felfedezésével telt. Szép, nagy, gyönyörû, hatalmas hajó vendéglõvel, bárral, kávézóval, tv-kel és minden jóval ami kellemesebbé teheti ezt a 4 óra utat. Mikor megközelítettük Bastia kikötõjét, csodálatos látvány tárult elénk. Korzika hegyei kiemelkedtek a tengerbõl, megtörve ezzel a horizontot. Közeledve, kirajzolódtak az épületek, a kikötõ öblével gyönyörû látványt képezve. Kikötés után benzinkutat kerestünk, ahol megtankoltunk és neki vágtunk a 150 km-re lévõ Sagone városkának, ahol a kempingünk helyezkedett el. Az oda vezetõ utat négy és fél óra alatt tettük meg. A hegyi szerpentines úton,  50 méter egyenes szakasz sem volt. Az aszfalt út, egy autó széles volt, bal oldalán mély szakadék húzódott, jobb oldalán hatalmas sziklafalak. A látvány amibe részünk volt felejthetetlenné vált. Az út utolsó negyedét sötétben tettük meg. Kezdett elegem lenni a sok kanyarból és már fáradt is voltam. Éjjel 11-órakkor érkeztünk meg a kempinghez, ami már zárva volt (recepció este 7-ig van), így a kertek alatt tudtunk bejutni a kempingbe, éjfélre már álltak a sátrak, hulla fáradtan tettük el magunkat másnapra. (némi sörözgetés és élménybeszámoló után)

 

4. Nap (Hétfõ)

 

Reggeli teendõk után a csapat elindult Portóba. Az odavezetõ út végig a sziklás tengerparton húzódik, gyönyörû kilátással a tengerre. Sokszor megállunk fényképezni és elcsodálkozni a táj szépségén. Leírhatatlan az élmény amibe részem van, ezt egyszerûen látni kell! Csodálatos kanyargós, szerpentines úton érkezünk meg Portóba. Egy kis kikötõ városka, Korzika nyugati sziklás partvidékén. A kikötõ mellett van egy kis partszakasz, amit strandolásra használnak. A kavicsos tengerparton megmártóztunk mi is a kristálytiszta tengerben. (a motoros ruhát elég kellemetlen felhúzni a rád száradt sós tengervíz után) Visszaindulunk a kempingbe egy másik útvonalon, ami a sziget belseje felé vezet. Menetközben vadon tartott kecskékkel találkozunk az út közepén. Elég veszélyes szituáció mivel a kanyarból kijövet hírtelen teremnek eléd. Amúgy jellemzõ az egész szigetre, hogy vadon tartják az állataikat, találkoztunk tehenekkel, akik az út szélén szoptatták borjaikat, illetve sertésekkel akik nyugodt tempóba ballagtak az úton. Kempingbe érkezésünk után, vacsora és pancsolás a medencében. A többiekkel egyetértve megállapítottuk, hogy fantasztikus látványba, motorozási élményekbe volt ma is részünk.

 

5. Nap (Kedd)

Mai úti célunk Ajaccio. Ez a város híres szülött fiáról Napóleonról. Az oda vezetõ út nem annyira kanyargós mint az elmúlt napokban, inkább a dombvidékekre jellemzõ, hosszú elnyújtott kanyarokkal és egyenesekkel tûzdelt útszakasz. Itt maga a város látványa nyûgöz le. A hatalmas nemzetközi kikötõjével és csodálatos Napóleon korabeli épületeivel. Itt tartottunk piacnapot, helyi sajtokat, kolbászokat, sonkákat kóstoltunk meg, amik nagyon ízletesek és finomak voltak. A piacon ízleltük meg elõször a Castanetta nevezetû aprósüteményüket, ami egy helyi specialitás, gesztenye felhasználásával készül. Megnéztük Napóleon szülõházát, ami korabeli egyenruhákkal, fegyverekkel és ólom katonákkal volt kiállítva. Megnéztük Napóleon emlékmûvének hatalmas szobrát, mely Ajaccio központjában található. Kimotoroztunk a város szélén található Rómaiak által épített világítótoronyhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tengerre. Ezt követõen meglátogattuk  a helyi temetõt. Az itteni temetkezési szokások eltérnek a miénktõl, mivel minden családnak megvan a saját sírboltja, gyönyörû márvány díszítésekkel. A Napóleon család sírboltját is megtekintettük. Ezek után visszaindultunk a sagonei kempingbe.

 

6. Nap (Szerda)

Beiktattunk egy pihenõnapot. A helyi tengerpart strandján napoztunk és fürödtünk. Az itteni emberek nagyon kedvesek, segítõkészek, ami jellemzõ volt egész Korzikára. Ez meg is lepett mert köztudott, hogy a franciák nem igazán barátságosak. Ezen a napon csak mi pihentünk a csapat többi tagja Bonifácio-ba ment.

 

7. Nap (Csütörtök)

Reggel tábort bontottunk, az úti célunk Bastia volt. Csak most körbe a tengerparti úton mentünk, ami csodálatos tájakon vezetett keresztül. Calviba álltunk meg tankolni. Calvi után az egyik kis faluba egy pékség mellett mentünk el, valami isteni illat ütötte meg orrunkat, ezért rögtön a fék után nyúltam és megálltunk venni péksüteményt. Isteni ízek és íz világok játéka játszódott le a szánkban. Kaja után ismét két keréken róttuk az utat. Bastia bevezetõ szakaszán (kétszer két sávos) dugó alakult ki. Mikor beálltunk a felezõ vonalhoz, meglepõdve azt tapasztaltuk, hogy egyszerre 50 autó húzódik szét, hogy eltudjunk gurulni köztük. Elõször azt hittem mentõautó jön mögöttünk, csak nem hallom a sisakomba a szirénát, de NEM! Nekünk húzódtak félre! Még egy pozitív tapasztalatom volt a sok között, amikor bementem egy kávézóba megérdeklõdni, hogy hol a San Damiano kemping, egyszerre 5-en kezdték el magyarázni a helyes irányt, úgy, hogy egymást túlharsogták. A pincér srác mindenkit lecsitított és angolul útbaigazított, mellé még egy térképet is adott! Ez egy nagyon pozitív benyomást tett rám, hogy ennyire segítõkészek. Megérkeztünk a San Damiano kempingbe. Bejelentkeztünk és felvertük a sátrat. Az egyik motoros társammal úgy döntöttünk, hogy körbemotorozzuk az „ujjat”, mely Korzika északi csücskén található félsziget. A tájról, az utakról megint csak superlativuszokban tudnék beszélni. (gyönyörû szép, meseszerû)

Mivel csak két motorral voltunk és nem hoztunk utast magunkkal, a visszafele úton egy felejthetetlen szerpentinezésbe volt részünk. Ez volt az utolsó este a szigeten, amit fájó szívvel hagy maga után mindenki és fogadkozunk, hogy ide még egyszer vissza kell jönni.

 

8. Nap (Péntek)

Reggeli után még van idõnk egyet fürdeni a tengerben, mivel a komp csak fél egykor indul. A kristálytiszta víz felfrissít és még nehezebbé teszi az elválást a szigettõl. Miután felpakoljuk a motorokat, elindulunk a komphoz. Becsekkolunk, kikötözik a motorokat. Az elsõ utunk az étterembe vezet, hogy végre a konzerveken kívül frissen fõtt kaját együnk. A 4 órás út lassan telik, már mindenki várja, hogy a kikötõbe érjünk. Kikötés után Pisa a cél, fél órás út után megérkezünk, a ferde toronytól nem mesze sikerül parkolnunk a motorokkal. Meg néztük a ferde tornyot meg a bazilikát és a hozzá tartozó kápolnát, szépek, de így Korzika után nem fognak meg annyira, mint gondoltam. Este 8 óra van mikor elindulunk hazafele. Úgy döntöttünk, hogy egész éjszaka vezetünk. Nagyon fárasztó és hosszú, egy fenékkel hazajönni. Ljubljana-ig sikerült jönni, ott megálltunk egy 4órás pihenõre. Innen viszont a tankolást leszámítva, hazáig egy huzamba jöttünk.

 

Összegzés

Korzika a motorosok paradicsoma. Leírni, elmesélni nem lehet azt az élményt amit nyújt a sziget. Meglátni és megszeretni egy pillanat mûve volt. Elfeledni viszont sose fogom, sõt törekedni fogok rá, hogy visszamenjek.                                                                                 Túra hossza 3254 km, benzin 137 liter, kemping két személyre összesen 18-28 euró között. A túra teljes költsége két személyre kb 150ezer forint.

Mindenképpen vinni kell egy jó térképet. A GPS-el vigyázni kell, a csapatban két motoros társunknak is volt, és ennek ellenére többször is eltévedtünk. Nem szabad csak a GPS-t követni, figyelni kell az útbaigazító táblákat is.

Minden motorosnak csak ajánlani tudom, ha egy módja van rá, el kell menni és át kell élni azt az élményt amit egy ilyen túra tud nyújtani.

Motoros üdvözlettel Attila.

 

 

 

 

 

 

 

Bike Maraton jövõre! ER6-os csapat kerestetik!

Na fiúk és lányok ide figyuzzatok!

Jövõre is lesz Bike Maraton (az ideirõl csak hárman nem maradtunk le) és kell csinálni legalább egy ER6-os csapatot! Ha valakit érdekel a megpróbáltatás akkor keressen meg nyugodtan itten! Nem lehetetlen végigülni a 24 órát és az 1300 km-t! Ha esetleg valaki még nem érzi magát elég rutinosnak akkor sincs gond mert itt sokat tanulhat és amúgy is vigyázunk egymásra! Mivel csapat verseny egy “kupacban” vagyunk mindig és a lemaradókat bevárjuk! A verseny maga nem költséges annyira, mindössze az üzemanyagot kell fizetni a nevezési díjon felül ami csak 6000 ft. Ezt az összeget viszont visszakapjuk  szolgáltatásként pl.: reggeli, vacsora, ebéd (tudom ,hogy furcsa a sorrend de így van) és üditõ ital formájában az értékes nyereményekrõl nem is beszélve! Na és maga az élmény sem utolsó! Azt nemmondom ,hogy utána frissen és üdén fogod érezni magadat de ,hogy fáradt leszel az biztos! Laughing

Túraterv – Monostori erõd Komárom

Egyik ismerõsöm említette, hogy tavaly ellátogatott Komáromba és megnézték az erõdöt.

Várnám a véleményeteket, ötleteiket, hogy esetleg április végén, májusban valamelyik vasárnap (májusban már lehet szombat is) volna kedvetek egy közös létesítmény-bejáráshoz ?!
Mivel hatalmas területen fekszik, ezért 1-2 órát mindenképp számolni kell rá.
Ebédelni meg esetleg átmehetünk szlovákiába egy jó kis Brynzové Halusky -ra (sztrapacska) 🙂

Continue reading “Túraterv – Monostori erõd Komárom”